A kezdetek

Sziasztok!!!
Sokaknál láttam ezt a Miraculous őrületet,úgyhogy arra a döntésre jutottam hogy én magam is csinálok egy ilyen blogot.Igen,igen van ihletem hozzá...Szeretem magát a sorozatot és az első évadot is már végig néztem, csak nem tudtam  hogyan is fogjak hozzá magához a történethez. 
Én is mint mások alkottam egy új szuperhőst is hozzá.
Ezt az egész történetet szerintem eléggé sokáig fogom még

folytatni.Maga a történet nagyon megfogott.
Ennyi évesen lehet hogy nem normális hogy nézem de valamiért muszáj.Egyszerűen nem bírom abbahagyni a nézését.Remélem hogy akik fogják majd olvasni ezt a blogot ők is így éreznek velem együtt.Igyekszem hosszúra írni ezt a részt, és az egész történetet is...
De nem is húzom tovább az időt...
Nagyon remélem hogy tetszeni fog ez a rész.
Jó olvasást mindenkinek.

Üdv:Bella *-*

0.Fejezet

A nevem Eliza Sky Moon és most a XXI,században járunk, pontosabban Párizsban a szerelem országában.Én és két még két szuperhős óvjuk Párizst a világ veszedelmeitől.A legfőbb ellenségünk halálfej aki el akarja venni a talizmánjainkat hogy világuralomra törhessen talizmánjaink egyesítésével.A szuperhőssé váláshoz kiválasztottnak kell lennünk.Szóval én is az vagyok.
Ahhoz hogy rendes szuperhősök legyünk kell egy talizmán és a hozzátartozó kwami.
Az én esetemben a talizmánom egy hajcsat amit mindig magamnál tartok.Én magam egy páva szuperhős vagyok.Ugyan úgy mint a híres katicabogár és fekete macska.
Hogy hogyan lettem szuperhős és hogyan kerültem ebbe a helyzetbe?
Ahhoz hogy ezt megtudjuk tekintsünk vissza egy kicsit a múltba.

                                        *1 évvel és 3 hónappal ezelőtt*
Az ágyamon ülök nagy magányban és az enyhén rózsaszín naplómba firkálgatok ezt-azt.....
A naplómban:
A nevem  Eliza Sky Moon és félig angol vagyok, félig pedig francia.Londonban élek, jó az életem de mégis olyan átlagosnak érzem magamat mint egy porszem.Most vagyok nyolcadikos és mindjárt itt a nyár.Beadtam a felvételimet egy Londoni és egy Párizsi gimnáziumba.Na tippeljünk.Hova fognak felvenni?
Hát noná hogy a Londoniba.Párizs még számomra is lehetetlen.Mivel most kaptam a naplómat itt az ideje hogy írjak is egy kicsit magamról:
Név:Eliza Sky-Moon
Kor:16 éves leszek 3 hónap múlva
Lakhely:London magix-street  I.kerület
Kedvencek:
-Szín:élénk tenger kék
-Ennivaló:Odavagyok a tésztafélékért a többi ennivaló terén eléggé válogatós vagyok
-innivaló:Ízesített víz
-virág:Orchidea 
- ......
Amiket szeretek:  szeretek rajzolni és dalokat meg történeteket írni és az állatainkról gondoskodni.Szeretek játszani és szórakozni... 
Amiket nem szeretek:Nem szeretem hogy ha mások piszkálnak mást valakit mert ő nem olyannyira tökéletes mint ők.Na meg még azt utálom ha mások csak bizonyítékkal vagy csak is mások véleményével hisznek el igen nagyon fontos dolgokat.
Dátum:2015.December vasárnap.
Este van és itt az ideje hogy elaludjak ami nálam igazán neheze megy.....
Eltelt 12 óra és máris az a borzalmasan világító fény sütötte az ablakomat.Sőt még az anyám is rátett egy lapáttal:
- Eliza gyere és kelj fel mert most van az iskola utolsó napja.-szólt hozzám az anyukám.
-Ne már!!!-kiabáltam és ráraktam a fejemre a párnát.
-Gyerünk!!!-szólított parancsolóan az anyukám.
Mire én összekaptam magam valószínű volt hogy lekéstem a buszt, ahogy az utolsó iskolai napomat is.
-Szép volt!-mondtam magamban.
*7 órával később*
Hazaértem az iskolából és azt hittem hogy az anyukám megint meg fog haragudni rám azért mert megint elkéstem a roppant unalmas és számomra teljesen felesleges iskolából.
De kiabálás helyett egészem boldognak nézett ki.(Sőt még egy ölelést is kaptam.)
Nem szólt semmit csak a kezembe nyomott egy levelet:
-Nyisd ki.!!-mondta s azzal leült. Én is leültem és elkezdtem olvasni a levelet.
Ez állt benne:
                                               Tisztelt, Eliza Sky-Moon!

                                       Örömmel tájékoztatjuk azzal a hírrel, hogy:
                                      Önt hivatalosan is felvettük Párizsi iskolánkba.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------
3 hónap múlva kezdődik a tanítás
                                                                            Üdvözlettel:Az Mr.Dhemoklas

 Három hónappal később elindultunk Francia országba azaz Párizsba.
Repülőgéppel utaztunk és mivel unatkoztam volna betettem egy zeneszámot amit isten bizony, hogy nem fogok egy hamar megunni.....
Ez az  a szám:

Let it go, let it go
Can't hold it back anymore
Let it go, let it go
Turn my back and slam the door

The snow glows white on the mountain tonight
Not a footprint to be seen
A kingdom of isolation and it looks like I'm the queen
The wind is howling like the swirling storm inside
Couldn't keep it in, heaven knows I try

Don't let them in, don't let them see
Be the good girl you always have to be
Conceal, don't feel, don't let them know
Well now they know

Let it go, let it go
Can't hold it back anymore
Let it go, let it go,
Turn my back and slam the door
And here I stand
And here I'll stay
Let it go, let it go
The cold never bothered me anyway

It's funny how some distance
Makes everything seem small
And the fears that once controlled me,
Can't get to me at all
Up here in the cold thin air,
I finally can breathe
I know left a life behind,
But I'm to relieved to grieve

Let it go, let it go
Can't hold it back anymore
Let it go, let it go,
Turn my back and slam the door
And here I stand
And here I'll stay
Let it go, let it go
The cold never bothered me anyway

Standing frozen in the life I've chosen
You won't find me, the past is so behind me
Buried in the snow

Let it go, let it go
Can't hold it back anymore
Let it go, let it go,
Turn my back and slam the door
And here I stand
And here I'll stay...
Let it go, let it go....
The cold never bothered me anyway. 

*1 óra múlva*

1 óra múlva megérkeztünk Párizsba.Elindultunk az új lakóhelyünk felé és cirka 30 perc múlva megérkeztünk.Majd le is pakoltunk és sikerült elhelyezkednünk.

Mikor már estefelé járt az idő elindultam hogy megszemléljem Párizst.

Mikor az eifell torony felé igyekeztem megláttam egy bácsit aki mindjárt leesni készül a lépcsőröl.

Gyorsan odafutottam hozzá és megfogtam nehogy leessen róla.

-Köszönöm ifjú hölgy.-mondta a bácsi majd mielőtt még megszólalhattam volna elment.

-Szi..vesen.-mondtam de addigra már eltűnt.

Amire már haza értem addigra már teljesen besötétedett.

Megláttam egy fekete dobozt.megfogtam és felnyitottam mire egy villanás után egy apró lényt láttam magam előtt. 

-Szia a nevem Xinta....